Ókori görög színház

Az ókori görög színházak felépítése: Az ókori görög színház három részből áll: orkhésztra, theatron, szkéné. Ezek az elemek különböző korszakokban alakultak ki, így a színház végleges formáját csak a hellenisztikus  korba nyerte el. A klasszikus korban sz orchésztrán léptek fel a színészek és a kar is a szkénothéké és a szkéné előtt. A hellenisztikus korban a színjátszás a proszkénion tetején történt, és az orchésztrán csak a lírai karok, szólisták szerepeltek.

Orchésztra: Az orchésztra a görög archaikus korszakban alakult ki. Kezdetben kör alakú, letaposott talajú tánchelyként működött, amelyet rendszerint egy domb oldalánál, vagy lábánál alakítottak ki. Funkciója szerint Dionüszosz isten tiszteletére adtak elő táncokat, karénekeket. A nézők körülállták az orchésztrát és onnan figyelték az előadást.
Az orchésztrára vezető út neve paradosz volt. Az orchésztra déli részénél építették fel az úgynevezett szkénothékét fából, itt  tárolták a kellékeket  és egyben ez szolgálta az előadások hátteréül. Amikor a szkénothéké nem felelt már meg az előadások követelményeinek, akkor kialakult a szkéné.

Szkéné: A szkéné raktárépületként szolgált, amelyet a szkénothéké elé építettek. Az i.e.5. századtól már kőből készül emeletes előrenyúló szárnyakkal rendelkezik, amelyet paraszkénionoknak neveztek.

Proszkénion: A hellénésztikus korban kialakult földszintes oszlopos előépítmény az emeletes szkénothéké és a szkéké előtt állt. Ezen folyt a színjátszás a mögötte álló főépület homlokzatán lévő nagy nyílások az úgynevezett thürómák segítségével.

Theatron: A theatron nézőteret jelent. Eleinte fáből ácsolták, később kőlapokkal borított, vagy sziklába védett lépcsőzetes ülőhelyeket alakítottak ki. A theatron félkörnél nagyobb patkó alakban vannak kialakítva a orchésztra körül.

http://www.w2.hu/37/Okori_gorog_szinhaz

 Kothornosz: Az ókori görög színházakba a színészek  által viselt magas talpú cipő, amely azért volt használatos, hogy a színművészeket magasítsa. A színész járását elbizonytalanító, a színpadi jelenlétet erősen statikussá változtató magasított talpú kothornosz viselése csak a hellenisztikus korban terjedt el. Csak férfiak viselték, mivel az ókori Görögországban nők nem szerepelhettek a színházi darabokban. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kothornosz

http://www.acsmcsilla.eoldal.hu/fotoalbum/2-okor/okor---gorog-varosallamok/443
 Bővebben:
Az ókori legépebben fennmaradt, a 15 ezres befogadóképességű, 118 m átmérőjű epidauroszi színházából is következtethetünk az egykori szerkezetre, amelyben a nézőtér és a színházi épület nem volt építészetileg összekapcsolva. A görög színházat nappali előadásra szánták, és általában tölcsérszerűen ( koilon=üreg ) hegyoldalba vágták ami kitűnő akusztikát biztosított. Három fő része: a kerek, 10-15 m sugarú orkhésztra 
( a tánctér ), közepén az isten oltárával ( thümelé ) ezt három oldalról körülzárja a theatron ( nézőtér ) a negyedik oldalnál az eredetileg csak ideiglenes öltöző- és színházi eszköztár épület a szkéné= ( sátor )

http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/gorog.htm

A publica magnificentia megjelenési formái a színházi játékok, amelyek számukat, sokféleségüket és csillogásukat tekintve minden korábbit felülmúltak Augustus korában. A játékok kétfélék lehettek: rendkívüliek  és az éves vallás ünnepekhez kapcsolódó.
http://www.romaikor.hu/index.php?p=cikk&a1=20&a2=294&a3=352&id=1732