Évszakok

Tavasz: A természetben bimbóznak a virágok, a szép színek, árnyalatok erről az évszakról mindig a szerelem jut eszembe meg persze a csicsergő madarak. Tavasszal lehet menni jókat kirándulni., sétálni, szerelmeddel lenni. Ilyenkor a családdal is sokat töltjük az időt a szabadban például: piknikeken, esténként sétálni megyünk. De viszont van rossz oldala is a tavasz jöttének a sár amit a hó olvadás okoz. Húsvét még ez jut eszembe a tavaszról, anyukámmal meg mamámékkal festjük a tojásokat szép piros, zöld, kék, sárga festékekkel hogy tudjunk mit adni a locsolóknak ha kopogtatnak az ajtón. Kiskoromban anyukámék eldugták előlem az ajándékokat és meg kellett keresnem a kertbe, általában a fűbe volt rejtve.

Nyár: A legjobb a nyárba hogy szünet van és nem kell korán kelni hogy iskolába keljen jönni. Meg persze hogy a barátokkal elmehetsz ide-oda csavarogni például: strandra, fagyizni, bulizni. Nyáron mindig feltalálja magát az ember. Meleg van elég egy top meg egy rövidnadrág, amikor a barátokkal sétálunk és nézzük a naplementét mert nyáron gyönyörű közben fagyit eszünk és felidézzük az az napi mókákat. persze nyáron ne feledkezzünk meg a Balatonról sem a mi "tengerünkről" mondjuk oda családommal szoktunk lejárni nyaranta de velük is nagyon jól érzem magam, a barátokkal is meglátogattuk balcsit tavaly nyáron mentünk le igaz csak 3 napot voltunk lent de az felejthetetlen volt, reggelente elég korán keltünk fel mert megismerkedtünk első nap edzőtáborosokkal akik csak fiúk voltak és elkezdtünk velük strandoltunk nagyon jóba lettünk velük és elég nehéz volt a búcsúzás de mi hárman csajok az utolsó este elmentünk bulizni egy nagyot. 

Ősz: Imádom az őszben a csodálatos színkavalkádokat, a sült gesztenye illatát, de viszont nem rajongok a  zord időjárásért. Ilyenkor már bele gondolok hogy mindjárt itt a tél és kirázz a hideg. Ősszel nagyon szeretek horgászni menni a családdal és a barátokkal közösen, olyankor olyan jó beszélgetés közbe hallgatni a természet hangjait. Mamámékkal mindig ősszel rakunk el befőtteket télire, bevisszük a virágokat hogy ne fagyjanak meg majd ha esetleg jön egy nagyobb szél. Készülődünk a télre!!! Megvesszük a meleg ruhákat anyával imádok vásárolni menni persze mindig praktikusan vásárolunk. Az irodalomban is a közelgő elmúlást jelképezi ez az évszak és nekem is ez jut eszembe róla.

Tél: Nem szeretem a telet mert az emberek nem csak a tél miatt vonulnak be lakásukba hanem a hangulatuk miatt is befordulnak. Ilyenkor az embernek nincs kedve semmihez és csak a tavaszt várja. Szerintem a télben a karácsony a legszebb mert akkor olyan meghitté, meleggé teszi a lakást és az utcákat a sok dísz és fény. Még a szilveszter az amit várok mert a barátokkal és a szerelmemmel ünnepelhetem az újévet. Ámde, azután vége minden jónak és csak a zord hideg marad még jó két hónapig.   

Ókori görög színház

Az ókori görög színházak felépítése: Az ókori görög színház három részből áll: orkhésztra, theatron, szkéné. Ezek az elemek különböző korszakokban alakultak ki, így a színház végleges formáját csak a hellenisztikus  korba nyerte el. A klasszikus korban sz orchésztrán léptek fel a színészek és a kar is a szkénothéké és a szkéné előtt. A hellenisztikus korban a színjátszás a proszkénion tetején történt, és az orchésztrán csak a lírai karok, szólisták szerepeltek.

Orchésztra: Az orchésztra a görög archaikus korszakban alakult ki. Kezdetben kör alakú, letaposott talajú tánchelyként működött, amelyet rendszerint egy domb oldalánál, vagy lábánál alakítottak ki. Funkciója szerint Dionüszosz isten tiszteletére adtak elő táncokat, karénekeket. A nézők körülállták az orchésztrát és onnan figyelték az előadást.
Az orchésztrára vezető út neve paradosz volt. Az orchésztra déli részénél építették fel az úgynevezett szkénothékét fából, itt  tárolták a kellékeket  és egyben ez szolgálta az előadások hátteréül. Amikor a szkénothéké nem felelt már meg az előadások követelményeinek, akkor kialakult a szkéné.

Szkéné: A szkéné raktárépületként szolgált, amelyet a szkénothéké elé építettek. Az i.e.5. századtól már kőből készül emeletes előrenyúló szárnyakkal rendelkezik, amelyet paraszkénionoknak neveztek.

Proszkénion: A hellénésztikus korban kialakult földszintes oszlopos előépítmény az emeletes szkénothéké és a szkéké előtt állt. Ezen folyt a színjátszás a mögötte álló főépület homlokzatán lévő nagy nyílások az úgynevezett thürómák segítségével.

Theatron: A theatron nézőteret jelent. Eleinte fáből ácsolták, később kőlapokkal borított, vagy sziklába védett lépcsőzetes ülőhelyeket alakítottak ki. A theatron félkörnél nagyobb patkó alakban vannak kialakítva a orchésztra körül.

http://www.w2.hu/37/Okori_gorog_szinhaz

 Kothornosz: Az ókori görög színházakba a színészek  által viselt magas talpú cipő, amely azért volt használatos, hogy a színművészeket magasítsa. A színész járását elbizonytalanító, a színpadi jelenlétet erősen statikussá változtató magasított talpú kothornosz viselése csak a hellenisztikus korban terjedt el. Csak férfiak viselték, mivel az ókori Görögországban nők nem szerepelhettek a színházi darabokban. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kothornosz

http://www.acsmcsilla.eoldal.hu/fotoalbum/2-okor/okor---gorog-varosallamok/443
 Bővebben:
Az ókori legépebben fennmaradt, a 15 ezres befogadóképességű, 118 m átmérőjű epidauroszi színházából is következtethetünk az egykori szerkezetre, amelyben a nézőtér és a színházi épület nem volt építészetileg összekapcsolva. A görög színházat nappali előadásra szánták, és általában tölcsérszerűen ( koilon=üreg ) hegyoldalba vágták ami kitűnő akusztikát biztosított. Három fő része: a kerek, 10-15 m sugarú orkhésztra 
( a tánctér ), közepén az isten oltárával ( thümelé ) ezt három oldalról körülzárja a theatron ( nézőtér ) a negyedik oldalnál az eredetileg csak ideiglenes öltöző- és színházi eszköztár épület a szkéné= ( sátor )

http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/gorog.htm

A publica magnificentia megjelenési formái a színházi játékok, amelyek számukat, sokféleségüket és csillogásukat tekintve minden korábbit felülmúltak Augustus korában. A játékok kétfélék lehettek: rendkívüliek  és az éves vallás ünnepekhez kapcsolódó.
http://www.romaikor.hu/index.php?p=cikk&a1=20&a2=294&a3=352&id=1732